Saját oktatói gyakorlatomban a Moodle rendszer használata az évek során kiszorította az elméleti ismeretek számonkérésében a papír alapú számonkérést és vizsgáztatást. Az elméleti ismeretek számonkérése az adatbázis-kezelést tanító kurzusok mindegyikében zárthelyi tesztekkel történik.
Ezek a zárthelyi tesztek többfélék, abból a szempontból, hogy csak véletlen kérdésekből állnak-e, vagy vegyesen tartalmaznak véletlen kérdéseket és mindenki számára egyforma kérdéseket, esetleg egyáltalán nem tartalmaznak véletlen kérdéseket. A véletlen kérdések használatától függ, hogy a hallgatók ugyanazt a tesztet oldják-e meg vagy sem. Kérdés, hogy befolyásolja-e a véletlen kérdések használata a tesztek eredményét?
A papír alapú számonkérésnél a dolgozateredmények általában normális eloszlást követnek. Első vizsgálatunk azzal foglalkozik, hogy a teszteredményekről elmondható-e ugyanez? Oktatási gyakorlatunkban négyféle teszttípus fordul elő. Mindegyik teszttípusnál homogén csoportok eredményeit vizsgáltuk meg statisztikai próbákkal, hogy normális eloszlásúak-e? A vizsgálatba BSc és MSc kurzusokat egyaránt bevontunk, és arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy a kétféle képzés eredményei között van-e lényeges különbség? Ha ismerjük az eredmények eloszlását, akkor az eloszlás sűrűségfüggvényének menetéből következtethetünk a hallgatók felkészültségére, illetve a teszt nehézségi szintjére is.
A közelmúltban adatmodellezési fogalmak tanulásának eredményességét vizsgáltuk, melynek során döntési fát szerettünk volna készíteni a tesztek megoldása során kérdésenként elért pontszámok alapján, mely megmutatja, hogy a fogalomtanulás egyes lépéseinél várhatóan milyen pontszámot fognak elérni a hallgatók. Az adatbányászati vizsgálat eredménye szerint a leggyakoribb várható pontszám az egy pont – a kérdésekre kapható legmagasabb pont az általunk használt tesztekben egy. Ez a tény ösztönzött arra, hogy megvizsgáljuk a kérdésenként kapott pontszámokat, és megpróbáljuk megállapítani statisztikai próbákkal, hogy ezek milyen eloszlást követnek. Az eloszlás ismeretében választ adhatunk arra a kérdésre, hogy egy adott intervallumbeli pontszámot milyen valószínűséggel érnek-el a hallgatók.