| Bemutatkozó:
|
Kodolányi János Főiskola Módszertani Tanszék - főiskolai adjunktus
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola - PhD hallgató
A SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjában az informatikai tudással, műveltséggel, kompetenciával kapcsolatos mérés kidolgozásában veszek részt.
|
| Absztrakt:
|
Az előadás során több elektronikus keretrendszer használatát hasonlítom össze, amelynek eredménye megerősíti azt a hipotézist, hogy az oktatási keretrendszerekben a logikus felépítést tükröző formai elemek mellett a legfontosabb a korosztálynak megfelelő tartalom megjelenése és az elektronikus kommunikáció lehetősége. Az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központja által 2006-ban szervezett SDT monitor projektben hat iskola próbálta ki a közoktatásban a Moodle, a Microsoft Learning Gateway és az Oracle Think.com keretrendszereket. A projekt során a résztvevő tanárok az elvártnál több alkalommal használták a rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat, tapasztalataikat naplókban rögzítették. A keretrendszerek egymás mellett zajló kipróbálása lehetővé teszi azon funkciók kiválasztását, amelyek hatékonyan támogatják a tanítás és a tanulás folyamatát. A keretrendszerek alkalmazása a közoktatásban nem kötelező, de használatukat ösztönözheti a projektek során elkészített jó minőségű tartalom, és a korszerű eszközök használatán alapuló módszertan publikálása.
A keretrendszerek használatának hatékonysága nagymértékben függ a diákok informatikai attitűdjétől, ezért fontos lehet annak a vizsgálata, hogy mennyire motiváltak a tanulók az informatikai eszközök használatában és milyen mértékben magabiztosak az internet használatában. Az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) IKT kérdőívének eredménye jól tükrözi, hogy milyen attitűddel rendelkeznek ma az OECD tagországokban élő 15 éves diákok és miben térnek el ettől a magyar tanulók (N=4 765). A vizsgálatból kiderül, hogy a tanulók hány százaléka találja szórakoztatónak, fontosnak, érdekesnek az informatikát, illetve hányadrészük feledkezik meg az időről a számítógép használata közben. Az eredmények azt jelzik, hogy az informatikai eszközök használata során a motiváltság kialakítása mellett elsősorban a tanulók gyakorlati magabiztosságát kellene fejleszteni.
A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának 2007-ben készített informatika felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy a 8. (N=4119) és a 12. (N=1747) évfolyamos tanulók milyen eredményességgel képesek az elektronikus kommunikációra. A mérés során szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak az oktatási keretrendszerek alkalmazásának eredményességéhez is.
|
Facebook