A Moodle a világon a legelterjedtebb és legszélesebb körben használt online keretrendszer. Hazánkban is napról napra növekszik a Moodle rendszert telepítő iskolák, intézmények és egyéni felhasználók száma. A keretrendszer használatát magyar nyelven különböző módszertani segédletek és leírások könnyítik, amelyeket a rendszert használó és fejlesztő személyek állítanak össze. A leírások, segédletek és bemutatók mellett nagymértékben segíti a rendszerben zajló munkát, ha a felhasználók párbeszéd során kaphatnak választ a felvetődött kérdéseikre.
Előadásom során egy ilyen – a keretrendszer használatát – támogató lehetőséget mutatok be.
Az általam közelről ismert rendszer, az ELTE E-Learning [URL: https://elearning.elte.hu] 2007. szeptemberében kezdte meg működését. (A korábbi években is működött Moodle az egyetemen, de az még nem adott lehetőséget az egyetem nyolc karának teljes körű csatlakozásra.) Felsőoktatási intézményről lévén szó, a rendszer tagjai elsősorban oktatókból és hallgatókból állnak, de az egyetem minden munkatársa kapott hozzáférést a keretrendszerhez. Az ELTE E-Learning egy úgynevezett személyes ügyfélszolgálatot alakított a rendszer indításával egyidejűleg – ezzel könnyítve és támogatva a felhasználók eligazodását és a Moodle használatát. Az ügyfélszolgálathoz elsősorban és nagyrészt e-mailen keresztül fordulnak a felhasználók. A megadott címre beérkező kérdéseikre az érdeklődők 24 órán belül választ kapnak. Emellett hetente élő ügyfélszolgálati fogadóóra áll az felhasználók rendelkezésére, amely biztosítja, hogy az egyes kérdéseket a számítógép előtt, közösen oldjuk meg.
Az ügyfélszolgálat, – a rendszerhez hasonlóan – az ELTE minden oktatója, hallgatója és munkatársa számára elérhető, azonban elsősorban – eddig – az oktatók fordultak hozzánk kérdéseikkel. A kérdéskörök kialakítását követően a tevékenységek naplózása alapján jól kirajzolódik, hogy az egyes kérdéskörök mögött milyen felhasználói tevékenységek rejlenek. A felhasználókat a Moodle-használati szokásaik, valamint a keretrendszer ismeretének és használatának fejlettségi szintje alapján három nagyobb csoportba lehet sorolni (kezdő, haladó, „profi” felhasználó). Érdemes megvizsgálni a három csoporthoz tartozó jellegzetes, gyakori kérdéseket, illetve feltárni a nemek közötti különbségeket.