A hazai felsőoktatásban egyre több on-line tanulási környezet segíti az oktatók és a hallgatók hétköznapi munkáját. A Moodle alapú megoldásoknál kutatási-fejlesztési projektek az első fejlődési szakaszon túl, napjainkban már a hatékonyság növelésének a lehetőségei felé irányulnak. Adatbányászati technikák segítségével elemezhető, hogy a sokszor kreatív ötletek és rögtönzött megoldások alapján felépített tanulási környezetben pontosan mit is csinálnak a hallgatók és az oktatók.
A keretrendszerekben a kommunikációs és fájlmegosztó funkciók mellett egyre inkább megjelennek a hallgatói kooperációt középpontba állító, a hallgatókat on-line is aktivizáló tevékenységek. Ha az on-line környezet a kontakt órák támogatására készül, akkor sok különböző, az adott kurzus és az érintett személyek egyedi sajátosságainak megfelelő megoldással találkozhatunk. Oktató és hallgató sok esetben más szerepben, de mégiscsak együtt tanulja a Moodle lehetőségeit és korlátait. Ebben a kollektív tanulási folyamatban a soron következő, aktuális mérföldkő a “Kommunikáció vagy on-line kooperáció” szimbólummal írható le.
Esettanulmány jellegű kutatásomban öt különböző Moodle alapú on-line tanulási környezet összehasonlítását végeztem el. Az elemzés alapja minden esetben a felülethasználat naplózása, azon belül pedig a kommunikációs és egyéb kooperatív tevékenységek kvantitatív jellemzői. Az egyes tanulási környezetek tartalmuktól függetlenül a felhasználás osztálytermi és on-line környezetben használt módszertana szerint az alábbiak szerint jellemezhetők:
- Egyetemi előadás, ahol az egyirányú (oktató-hallgató) információmegosztás mellett a kommunikáció (vita) kötelező hallgatói feladat.
- Projekt jellegű szeminárium, ahol kisebbrészt kölcsönös tartalommegosztás, nagyobbrészt pedig az “off-line” kommunikációt alapszükségletként kiegészítő on-line kommunikáció zajlik.
- Kooperatív tartalomfejlesztés on-line környezetben: (a) felsőbb éves nappali tagozatos, (b) elsőéves nappali tagozatos és (c) felsőbb éves kiegészítő (levelező) tagozatos hallgatók számára
Az összehasonlítás elsősorban a felülethasználat gyakoriságára, annak időbeli eloszlására, a kommunikációs lehetőségek felhasználásának leíró jellemzésére, a kooperatív tevékenységek életkortól, illetve a kontaktlehetőségek típusától függő különbözőségeire irányult.