A 2021-es MoodleMoot-on elhangzott előadásomban „szavaztam”
egy akkorra felvetődött forró kérdésben. A koronavírus világjárvány online
oktatást kényszerített az oktatási rendszerünkre (benne a felsőoktatási
intézményekre is). Azonban sem az oktatók, sem a diákság nem volt felkészülve
erre. Biztosan ez is oka, hogy az (azóta már ötödik félévben alkalmazott) online
oktatási elemekkel kapcsolatban számos negatív tapasztalatról hallhattunk. Már
tavaly arra igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy az akkor reménybeli, mára
egyre reálisabb „járvány utáni oktatásunk” ne térjen vissza a megelőző
gyakorlathoz, ne kerüljenek fel az „archív” polcra az e-learninges (e-L) módszerek. Akkor
bemutattam, hogy tervezem megújítani az oktatást a járvány után, e-L elemeket
integrálva a jelenléti órákhoz. Ebből az első két lépésre (a tananyag tartalmi
és szervezési átalakítására) mutattam be egy sémát, a saját tantárgyunk (ami
egy első statisztika kurzus) konkrét példájával illusztrálva.
Ezt folytatom a mostani előadásban. Tulajdonképpen egy
többfogásos menühöz adok egy recept-sort. Úgy gondolom, ez más tantárgyak
oktatásának megújítására is alkalmazható lehet. Kiemelt elem az, hogy
integrálni lehet az emelt szintű tartalmat (tehetséggondozási céllal) az
alap-szintű tananyaghoz; továbbá, hogyan támogatható a hallgatók heti (illetve
féléves) tanulási munkaszervezése – korlátozott időkeretben! Ezt az eredményes
tanulás kulcsának tekintem. Ebben (is) kritikus szerepet kapnak az e-L
módszerek.
Egy-egy tantárgy oktatásának javításán túl egy ambiciózusabb
jövőképet is látok ebben. Indítsunk egy pozitív spirált (a pandémiás időszak
online oktatásának tapasztalataiból) az egész (felső-) oktatás megújítására.
