Név: Pótó László
e-mail: laszlo.poto@aok.pte.hu
Intézmény: PTE AOK Bioanalitikai Intézet
Bemutatkozás:

Kereken 30 éve oktatok statisztikát (biometriát) a pécsi Orvoskaron. Azóta, mióta kötelező tárgyként beindítottuk – évekkel megelőzve a hazai társ-intézményeket.

Fizikus szakon végeztem az ELTE-n (biofizikus szakképesítést is szerezve) és évekig kutatóként dolgoztam. A statisztika oktatása során szembesültem azzal a problémával, amit a felsőoktatás stratégiai (megoldandó) feladatának tekintek. Elit- vagy tömeg-képzés? Ma sürgetőbb kérdés, mint korábban volt. Később tantárgyfelelősként majd tanszékvezetőként hivatali feladatommá is vált, hogy megoldásokat találjak erre.
Már az évenkénti MoodleMoot-ok előtt azt gondoltam, hogy az e-learning  lehet az egyik kulcs-eszköz ehhez. Igyekeztem tanulni, de nem vagyok szakember ebben sem. Mindenesetre ez a második téma, ami az előadásom mondanivalóját szervezi.
Mindkét problémakört felforrósította a világjárvány. Mára már öt egyetemi félév oktatását billentette ki a megszokott kerékvágásából. Azóta megjelentek vizsgálatok eredményei is a jó és kevésbé jó tapasztalatokról. Rajtunk áll, hogy a járvány után mindezt az oktatásunk javára tudjuk-e fordítani. Ezért gondolom, hogy el kell mondanom a tapasztalataimat és javaslataimat – még akkor is, ha azok szubjektívek és bizonnyal vitathatóak! Beszéljünk róla!


   
Az előadás címe: Út a kiválósághoz – tehetség-gondozás – lehetőségek a COVID után. Vitaindító kísérlet, 2. rész
Absztrakt:

A 2021-es MoodleMoot-on elhangzott előadásomban „szavaztam” egy akkorra felvetődött forró kérdésben. A koronavírus világjárvány online oktatást kényszerített az oktatási rendszerünkre (benne a felsőoktatási intézményekre is). Azonban sem az oktatók, sem a diákság nem volt felkészülve erre. Biztosan ez is oka, hogy az (azóta már ötödik félévben alkalmazott) online oktatási elemekkel kapcsolatban számos negatív tapasztalatról hallhattunk. Már tavaly arra igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy az akkor reménybeli, mára egyre reálisabb „járvány utáni oktatásunk” ne térjen vissza a megelőző gyakorlathoz, ne kerüljenek fel az „archív” polcra az e-learninges (e-L) módszerek. Akkor bemutattam, hogy tervezem megújítani az oktatást a járvány után, e-L elemeket integrálva a jelenléti órákhoz. Ebből az első két lépésre (a tananyag tartalmi és szervezési átalakítására) mutattam be egy sémát, a saját tantárgyunk (ami egy első statisztika kurzus) konkrét példájával illusztrálva.

Ezt folytatom a mostani előadásban. Tulajdonképpen egy többfogásos menühöz adok egy recept-sort. Úgy gondolom, ez más tantárgyak oktatásának megújítására is alkalmazható lehet. Kiemelt elem az, hogy integrálni lehet az emelt szintű tartalmat (tehetséggondozási céllal) az alap-szintű tananyaghoz; továbbá, hogyan támogatható a hallgatók heti (illetve féléves) tanulási munkaszervezése – korlátozott időkeretben! Ezt az eredményes tanulás kulcsának tekintem. Ebben (is) kritikus szerepet kapnak az e-L módszerek.

Egy-egy tantárgy oktatásának javításán túl egy ambiciózusabb jövőképet is látok ebben. Indítsunk egy pozitív spirált (a pandémiás időszak online oktatásának tapasztalataiból) az egész (felső-) oktatás megújítására.


Prezentáció:
Cikk:
Online prezentáció:
Igényelt időkeret: 20 perc (előadás)
Besorolás: közoktatás
felsőoktatás
jó gyakorlat
tananyagfejlesztés
módszertan