Az elmúlt években több leíró elemzés is bemutatta, hogy a moodle alapú online kurzusfelületek jelentős többsége tartalomközpontú. Az általános kommunikációs, illetve formatív, szummatív értékeléseket előíró és oktatásszervezést támogató modulok mellett nagyon kis arányban jelennek meg az online tevékenységet facilitáló megoldások. A web 2.0 alkalmazások és a közösségi portálok meglepő módon nem a kurzusfelületek tevékenységközpontú és nyitott kommunikációs irányba történő fejlődését kényszerítették ki, hanem ezeket a kooperatív tevékenységhez nélkülözhetetlen elemeket a moodle rendszeren túli megoldások felé vitték el. A moodle rendszerek felhasználása az elmúlt 1-2 évben egyértelműen az instruktív felületek kialakítása és az erős folyamatszabályozó oktatási megoldások mozdult el.
Az ELTE eLearning rendszer fejlesztésében a 2007/2008. tanév őszi és a 2010/2011. tanév őszi féléve jelentős mérföldkőnek számított. Mindkét időpontban új, javított és kibővített keretrendszer kezdte meg a működését, illetve ezzel párhuzamosan az oktatók jelentős módszertani támogatást kaptak képzések, ügyfélszolgálatok és a kurzusok felületfejlesztését segítő kiadványok formájában.
Visszatekintő tartalomelemzésünkben az ELTE PPK online kurzusfelületeinek felépítését, illetve ennek változását vizsgáljuk a 2007. őszi és a 2012. tavaszi félév között eltelt 10 féléves időtávon. Az elemzésre felhasznált 1528 kurzust 162 két oktató készítette és ezek összesen 38.337 tevékenységmodulból épültek fel. Az oktatók az online kurzusfelületeket minden esetben kontakt oktatási tevékenység támogatására használták, illetve szabad döntés alapján hozták létre és módszertani, technikai ismereteik alapján szabadon formálhatták. A felületek felépítése ebből kiindulva nagyrészt megmutatja az online környezetek módszertani kultúráját, illetve az oktatók kontakt tevékenységük támogatásáról való gondolkodását.
A tevékenységmodulok kurzuson belüli és oktatókhoz kapcsolódó előfordulási gyakorisága és ennek változása alapján egyértelmű, hogy a tartalomközpontúság a 10 félév alatt érdemben nem változott, általában 68-77% között jelenik meg. A kommunikáció meghatározó formája a fórum, amely kezdetben ingadozó, a 2010/2011. tanévtől kezdődően, az új rendszer bevezetése után és a facebook hazai elterjedésével párhuzamosan fokozatosan csökken. A 2010. őszi félév, illetve az utána következő félév a kurzusfelületek felépítését a tartalomközpontúság megtartása mellett érzékelhetően átformálta. Ez a jelenség leginkább az értékelő modul gyakoriságának növekedésével és differenciáltabb felhasználásukkal jelentkezik.
A tevékenységmodulok oktatói felhasználásának elemzéséhez a 2008. őszi és a 2012. tavaszi félévet hasonlítottuk össze. Elsősorban arra kerestük a választ, hogy a tevékenységmodulok felhasználása között van-e valamilyen összefüggés, illetve ez alapján kirajzolható-e valamilyen kép a felületek oktatói fejlesztéséről. A modulok megjelenési gyakoriságára épülő faktoranalízis az előbbi félévben 4, az utóbbi félévben 3 faktorral írja le az oktatók felületépítési szokásait. Az “univerzális tervező” faktor mellett a kommunikációról és az értékelésről való gondolkodást formálódása figyelhető meg, de nincs jelentős hatás a tevékenységalapú modulok esetében. A tevékenységmodulok kurzuson belüli átlagos gyakorisága, illetve ezek féléveken átívelő változása megfelelő kiindulási alapot adhat az online felületekről való gondolkodás és módszertani kultúra változásának elsődleges elemzéséhez.