A Budapesti Corvinus Egyetemen több mint fél éves egyeztetés és előkészítés után 2010 decemberében Szenátusi Határozat született a digitális tananyagellátásról. Az azóta eltelt fél évben kidolgoztuk egyetemünk „Digitális Tananyagfejlesztési Pályázatának” részleteit: az egyetemi szervezetek (informatika központ, e-learning központ, könyvtár, kiadók, oktatók, demonstrátorok, stb.) szerepét, a résztvevők feladatait és juttatásait, illetve a teljesítmény mérőszámait. A projekt szakmai része pozitív fogadtatásra talált, így tavasszal megindult az előkészítés, illetve az oktatói pályáztok kidolgozása – ugyanakkor az egyetemi szervezet speciális jellemzői menet közben jelentősen átformálták az eredeti koncepciót is.
Előadásunkban az e folyamat során szerzett tapasztalatok alapján igyekszünk röviden vázolni a fő kérdéseket (és a lehetséges korlátlan számú válaszok egy szűk szeletét), két eltérő nézőpontból megközelítve. Az első a tananyagfejlesztéshez használható technológiák kérdésköre: néhány SCORM-szerkesztő és Moodle-lel való felhasználásuk lehetőségei, illetve a tananyagfejlesztés konkretizált folyamata. A másik a szervezeti felépítésre fókuszál: röviden ismertetve, véleményünk szerint milyen szerepe lehet az egyetem hagyományos szolgáltató szervezeteinek, illetve oktatóinak és hallgatóinak egy átfogó, teljes digitális tananyagellátást célzó projekt során, és melyek azok a fő érdekek és töréspontok, melyek közöttük húzódva a megvalósítás sikerének vagy bukásának első számú befolyásoló tényezőivé válhatnak.
Facebook